London Road...
Újra vasárnap, tehát itt vagyok. Úgy gondolom itt az ideje ismét ellátogatni Skóciába, ám most a Dublin Street helyett egy másik utcában kalandozunk. Samatha Young: London Road...
Fülszöveg:
Johanna egész élete a családja, főleg az öccse
körül forog. Apa híján, egy tehetetlen anya mellett, kiskora óta ő
egyengeti Cole sorsát. Kémia ide vagy oda, még a pasikat is aszerint
választja ki, mekkora anyagi támogatást remélhet tőlük.
Cameron McCabe-hez azonban tagadhatatlanul vonzódik. Elég csak ránéznie a szexi pultosra, máris liftezni kezd a gyomra. És felötlik benne, mi lenne, ha most az egyszer a saját igényeit helyezné előtérbe. Cam is heves érdeklődést mutat Jo iránt, de a lány olyan áthatolhatatlan falat vont maga köré, hogy ember legyen a talpán, aki keresztüljut rajta.
Miután azonban Cam beköltözik a szomszédba, egyre nehezebben lehet megálljt parancsolni a bimbózó románcnak. Főleg mert Cam mindenáron meg akarja fejteni Jo titkát… még ha téglánként is kell lebontania a falat.
Vélemény:
Amikor megtudtam, hogy megjelent a Dublin Street folytatása, azonnal beszereztem és 1-2 napra rá bele is kezdtem. Csak úgy faltam az oldalakat, so hamar végeztem vele. A Dublin Street-et és az írónőt is szeretem, éppen ezért félve lapoztam fel a folytatást, mert egy 2. vagy 3. rész nem biztos, hogy tud olyat nyújtani, mint az elődje. Szerencsére pozitívan csalódtam. Ha a Dublin Street-et szerettem, akkor a London Road-ot imádtam. Tipikus kezdet, tipikus vég, de a töltelék, ami az egész könyv vázát adja remek lett. Az egész sztori szépen fel volt építve, nem csaptunk egyből a közepébe és ennek tetejébe olyan karakterdráma bontakozott ki a szemünk előtt, hogy öröm volt olvasni.
Jo családi előélete és az, amit Collal az anyjuktól kellett elviselniük borzalmas. Tényleg senkinek sem kívánnám. Pont ezért nem kellett volna Jonak elmennie a róla szóló pletykák mellett, hiszen ezek Cole-ra is hatással voltak. Mindemellett ez a szál végig fenntartotta a kíváncsiságomat. Nem csak azt vártam, hogy mikor fognak már összejönni Cammel, hanem igen is vágytam az információkra.Cam élettörténete is érdekes volt, de csak addig amíg arról olvastam és korántsem annyira, mint Joé.Hatalmas piros pont még azért, hogy a szerelem nem egy napon belül alakult ki, hanem idővel. A vonzalom pedig abszolút érezhető volt végig a két szereplő között. És visszatértek a már ismert szereplők is, akik elég nagy jelentőséggel bírtak. Joss-ban kicsit csalódtam, mert egy kicsit másként ismertem meg, de ettől függetlenül melengette a szívemet, hogy újra olvashatok róluk.
Szívesen elutaznék Edinburh-ba, innék egyet a Club 39-ben, ellátogatnék Bradenékhez, Camékhez majd valószínűleg meghívnának Nicholsékhoz, ahova szívesen mennék, megkóstolnám Elodie főztjét és beszélgetnék egy jót Hannah-val. Úgy éreztem magam, mintha tényleg ott lettem volna a szereplőkkel. Ezt az írónő már az előző könyvnél elérte most pedig folytatta.Tényleg szeretem Samantha Young stílusát, de...
A könyv elején sajnos egyik főszereplőt sem tudtam megkedvelni. Jo egy pénzhajhász csaj volt, aki mindig alulértékelte magát, ami felettébb idegesítő volt a számomra. És azok a belső monológok.! Még szerencse, hogy ezen gondolatait nem mondta ki hangosan. Túlmagyarázta a dolgokat és néha-néha már meguntam. Viszont tetszett a felelősség, amit Cole iránt érzett. Cam pedig irritált az előítéleteivel együtt. Mindennek ellenére mondhatom, hogy a végére mindkettejüket megkedveltem.
Összességében szerettem ezt a könyvet és a történetet. Végig fenntartja a kíváncsiságot, tele van fordulatokkal és vitákkal és sok-sok bizonytalansággal. Aki szerette a Dublin Streetet, annak azért, aki nem szerette, annak pedig azért ajánlom Jo és Cam történetét.
Karakterek:
Jo: Az elején nagyon nem kedveltem, a végén nagyon kedveltem, so elég szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem.
Cam: A kezdeti nehézségek ellenére nekem kell egy Cameron McCabe. :D
Cole: Helyes srác nagy tehetséggel, aki imádja a nővérét. Fiatal kora ellenére sok mindent látott már, so Respect.
Borító:
Az eredeti borítót kaptuk, ami igényes és szép, tehát tökéletes választás.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Down London Road
Oldalszám: 456
Kedvenc szereplők: Cam, Cole, Hannah
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Cameron McCabe-hez azonban tagadhatatlanul vonzódik. Elég csak ránéznie a szexi pultosra, máris liftezni kezd a gyomra. És felötlik benne, mi lenne, ha most az egyszer a saját igényeit helyezné előtérbe. Cam is heves érdeklődést mutat Jo iránt, de a lány olyan áthatolhatatlan falat vont maga köré, hogy ember legyen a talpán, aki keresztüljut rajta.
Miután azonban Cam beköltözik a szomszédba, egyre nehezebben lehet megálljt parancsolni a bimbózó románcnak. Főleg mert Cam mindenáron meg akarja fejteni Jo titkát… még ha téglánként is kell lebontania a falat.
Vélemény:
Amikor megtudtam, hogy megjelent a Dublin Street folytatása, azonnal beszereztem és 1-2 napra rá bele is kezdtem. Csak úgy faltam az oldalakat, so hamar végeztem vele. A Dublin Street-et és az írónőt is szeretem, éppen ezért félve lapoztam fel a folytatást, mert egy 2. vagy 3. rész nem biztos, hogy tud olyat nyújtani, mint az elődje. Szerencsére pozitívan csalódtam. Ha a Dublin Street-et szerettem, akkor a London Road-ot imádtam. Tipikus kezdet, tipikus vég, de a töltelék, ami az egész könyv vázát adja remek lett. Az egész sztori szépen fel volt építve, nem csaptunk egyből a közepébe és ennek tetejébe olyan karakterdráma bontakozott ki a szemünk előtt, hogy öröm volt olvasni.
Jo családi előélete és az, amit Collal az anyjuktól kellett elviselniük borzalmas. Tényleg senkinek sem kívánnám. Pont ezért nem kellett volna Jonak elmennie a róla szóló pletykák mellett, hiszen ezek Cole-ra is hatással voltak. Mindemellett ez a szál végig fenntartotta a kíváncsiságomat. Nem csak azt vártam, hogy mikor fognak már összejönni Cammel, hanem igen is vágytam az információkra.Cam élettörténete is érdekes volt, de csak addig amíg arról olvastam és korántsem annyira, mint Joé.Hatalmas piros pont még azért, hogy a szerelem nem egy napon belül alakult ki, hanem idővel. A vonzalom pedig abszolút érezhető volt végig a két szereplő között. És visszatértek a már ismert szereplők is, akik elég nagy jelentőséggel bírtak. Joss-ban kicsit csalódtam, mert egy kicsit másként ismertem meg, de ettől függetlenül melengette a szívemet, hogy újra olvashatok róluk.
Szívesen elutaznék Edinburh-ba, innék egyet a Club 39-ben, ellátogatnék Bradenékhez, Camékhez majd valószínűleg meghívnának Nicholsékhoz, ahova szívesen mennék, megkóstolnám Elodie főztjét és beszélgetnék egy jót Hannah-val. Úgy éreztem magam, mintha tényleg ott lettem volna a szereplőkkel. Ezt az írónő már az előző könyvnél elérte most pedig folytatta.Tényleg szeretem Samantha Young stílusát, de...
A könyv elején sajnos egyik főszereplőt sem tudtam megkedvelni. Jo egy pénzhajhász csaj volt, aki mindig alulértékelte magát, ami felettébb idegesítő volt a számomra. És azok a belső monológok.! Még szerencse, hogy ezen gondolatait nem mondta ki hangosan. Túlmagyarázta a dolgokat és néha-néha már meguntam. Viszont tetszett a felelősség, amit Cole iránt érzett. Cam pedig irritált az előítéleteivel együtt. Mindennek ellenére mondhatom, hogy a végére mindkettejüket megkedveltem.
Összességében szerettem ezt a könyvet és a történetet. Végig fenntartja a kíváncsiságot, tele van fordulatokkal és vitákkal és sok-sok bizonytalansággal. Aki szerette a Dublin Streetet, annak azért, aki nem szerette, annak pedig azért ajánlom Jo és Cam történetét.
Karakterek:
Jo: Az elején nagyon nem kedveltem, a végén nagyon kedveltem, so elég szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem.
Cam: A kezdeti nehézségek ellenére nekem kell egy Cameron McCabe. :D
Cole: Helyes srác nagy tehetséggel, aki imádja a nővérét. Fiatal kora ellenére sok mindent látott már, so Respect.
Borító:
Az eredeti borítót kaptuk, ami igényes és szép, tehát tökéletes választás.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Down London Road
Oldalszám: 456
Kedvenc szereplők: Cam, Cole, Hannah
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése