The Maze Runner...
Még mindig nem tudok visszatérni a heti egy bejegyzésemhez, de nagyon igyekszem és most, hogy itt volt az őszi szünet gyártottam pár bejegyzést így előre.
A mai kritika pedig nem más lesz, mint egy sokak által kedvelt trilógia első része, amit Hollywood tett igazán népszerűvé 1 éve. James Dashner: Az útvesztő...
Fülszöveg:
Izgalmas, rejtélyes, eseménydús, olvasmányos – e
tulajdonságok közül akár egy is elég ahhoz, hogy egy regény már az első
mondattól lebilincselje az olvasót. S ha ráadásul egy író mindezen
jellemzőket olyan ügyesen ötvözi, mint James Dashner „Az Útvesztő” című
regényében, a könyv biztos sikerre van ítélve.
Egy könyv, amely kamaszokról szól – kamaszoknak és örökifjú olvasóknak, akik szeretnék a Tisztásra furcsa körülmények között érkező fiúkkal együtt megfejteni az Útvesztő rejtélyét; akik szívesen csatlakoznának az önellátó közösséget alkotó srácokhoz a hatalmas falak között elterülő Tisztáson; akik vállalnák, hogy a Futárokkal együtt feltérképezik a falak mögött található labirintust, hogy a Tisztás lakói a hosszú – némelyiküknek már két éve tartó – fogság után végre kiszabadulhassanak. De vigyázzunk, ez a kaland veszélyes vállalkozás!
Vélemény:
Mint sokan mások én is a feldolgozásból ismerkedtem meg a sorozattal, de disztópiákból soha nem elég és ezt az Éhezők viadala óta tudjuk. Miután megnéztem a filmet nagy érdeklődéssel kerestem a könyvet, amit akkor el is kezdtem, de kb. az 1/3-nál abbahagytam, mert nem igazán fogott meg és túl vontatottnak éreztem. Véleményem szerint ezt az a hibám okozta, hogy bedőltem a filmnek és úgy gondoltam, hogy ez biztosan egy tökéletes adaptációja a regénynek és az már nem tud nekem semmi újat nyújtani. Tévedtem. Kb. 3 hete újra nekivágtam és el is olvastam. Végre (tapsot nekem :)).
Az vitathatatlan, hogy James Dashner remek író. Igaz, hogy ez volt az első könyv, amit tőle olvastam, de teljes mértékig érződött a tapasztalata. Viszont tudom, borzalmas vagyok, de ahhoz, hogy egy könyv, sőt mi több egy ilyen sokat látott író könyve jó legyen nem elég a tapasztalat. Na de szép sorjában.
A sztori nagyon tetszett. Érdekes volt és, ami a legfontosabb, újszerűnek hatott a sok utópia között. Remek ötletnek tartottam, hogy minden szereplő, a tetteik és a mentális állapotuk is maga a helyszín köré csoportosul, ezzel pedig az útvesztő vált a könyv legfőbb szereplőjévé. Viszont úgy vélem, hogy egy dologban igazam volt az első olvasás alkalmával. A történések túl lassan haladtak előre. Sokszor úgy éreztem, hogy olvasás közben egy helyben toporgom és sehová sem halad a sztori. Persze volt, amikor faltam az oldalakat, mert annyira izgalmas volt, de összességében ez elég hullámzó volt. Azonban úgy gondolom kicsit keményebb vagyok ezzel a könyvvel, mint amit megérdemelne, so a tempót a kidolgozottság és az átgondoltság számlájára írom (de ez még akkor sem mentség). És hát van még valami, amit mindenképpen meg kell említenem. Az pedig nem más, mint az az utópisztikus "világ" , amit az író megpróbált ábrázolni nekünk. Az, hogy mindenki csak a saját nevére emlékezett és a Tisztáson a nulláról kezdték számomra egy valamit jelképezett,- de azt nagyon- a társadalom általi beskatulyázást. Az pedig, hogy Thomas különbözött ettől, törvényszerű volt. A természetfeletti jelenségek, mint a telepátia vagy a kiút nekem kicsit túlbonyolítottnak tűnt, de persze ez is csempészett bele egy kis izgalmas és érdekesebbé tette a történetet.
Ami pedig a könyv fő erőssége volt, a karakterek. Nagyon jól kidolgozott szereplőket tálalt az író és igazán jó mélylélektani folyamatoknak lehettünk volna tanúi, de Mr. Dashner ettől is megfosztotta az olvasókat. Mindenesetre azért Chuck és Thomas belső vívódásait megismertük, aminek nagyon örültem.
Összességében tudom, hogy sok rosszat írtam a könyvről, de egyébként én élvezettel olvastam és már belevetettem magam a második részbe is és nagyon kíváncsi vagyok mindennek a végkimenetelére. Szóval én ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a poszt-apokaliptikus sztorikat egy kis fantasyvel vegyítve.
Karakterek:
Thomas: Szinte szó szerint a veséjéig belé láthattunk. Nagyon érdekes folyamatok játszódtak le benne és a cselekedeteiben a bátorság és a gyávaság keveredett.
Teresa: Kicsit sem vált szimpatikussá és van egy olyan megérzésem, hogy soha nem is lesz a szívem csücske.
Newt: Nem tagadom, hogy abszolút a kedvenc szereplőmmé vált. Összetartotta a csapatot a kezdetektől fogva és nagy lélekjelenléttel csinálja végig az útvesztő- próbát.
Borító:
Az eredeti borító nem túl szemet gyönyörködtető. Nekem kifejezetten nem tetszik. Azonban a filmesbe azonnal beleszerettem.
Kiadó: Cartaphilus
Kiadási év: 2009
Eredeti cím: The Maze Runner
Oldalszám: 362
Kedvenc karakterek: Newt, Thomas
Remélem jól kipihentétek magatokat a szünetben és holnap újult erővel vágtok neki a sulinak.
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Egy könyv, amely kamaszokról szól – kamaszoknak és örökifjú olvasóknak, akik szeretnék a Tisztásra furcsa körülmények között érkező fiúkkal együtt megfejteni az Útvesztő rejtélyét; akik szívesen csatlakoznának az önellátó közösséget alkotó srácokhoz a hatalmas falak között elterülő Tisztáson; akik vállalnák, hogy a Futárokkal együtt feltérképezik a falak mögött található labirintust, hogy a Tisztás lakói a hosszú – némelyiküknek már két éve tartó – fogság után végre kiszabadulhassanak. De vigyázzunk, ez a kaland veszélyes vállalkozás!
Vélemény:
Mint sokan mások én is a feldolgozásból ismerkedtem meg a sorozattal, de disztópiákból soha nem elég és ezt az Éhezők viadala óta tudjuk. Miután megnéztem a filmet nagy érdeklődéssel kerestem a könyvet, amit akkor el is kezdtem, de kb. az 1/3-nál abbahagytam, mert nem igazán fogott meg és túl vontatottnak éreztem. Véleményem szerint ezt az a hibám okozta, hogy bedőltem a filmnek és úgy gondoltam, hogy ez biztosan egy tökéletes adaptációja a regénynek és az már nem tud nekem semmi újat nyújtani. Tévedtem. Kb. 3 hete újra nekivágtam és el is olvastam. Végre (tapsot nekem :)).
Az vitathatatlan, hogy James Dashner remek író. Igaz, hogy ez volt az első könyv, amit tőle olvastam, de teljes mértékig érződött a tapasztalata. Viszont tudom, borzalmas vagyok, de ahhoz, hogy egy könyv, sőt mi több egy ilyen sokat látott író könyve jó legyen nem elég a tapasztalat. Na de szép sorjában.
A sztori nagyon tetszett. Érdekes volt és, ami a legfontosabb, újszerűnek hatott a sok utópia között. Remek ötletnek tartottam, hogy minden szereplő, a tetteik és a mentális állapotuk is maga a helyszín köré csoportosul, ezzel pedig az útvesztő vált a könyv legfőbb szereplőjévé. Viszont úgy vélem, hogy egy dologban igazam volt az első olvasás alkalmával. A történések túl lassan haladtak előre. Sokszor úgy éreztem, hogy olvasás közben egy helyben toporgom és sehová sem halad a sztori. Persze volt, amikor faltam az oldalakat, mert annyira izgalmas volt, de összességében ez elég hullámzó volt. Azonban úgy gondolom kicsit keményebb vagyok ezzel a könyvvel, mint amit megérdemelne, so a tempót a kidolgozottság és az átgondoltság számlájára írom (de ez még akkor sem mentség). És hát van még valami, amit mindenképpen meg kell említenem. Az pedig nem más, mint az az utópisztikus "világ" , amit az író megpróbált ábrázolni nekünk. Az, hogy mindenki csak a saját nevére emlékezett és a Tisztáson a nulláról kezdték számomra egy valamit jelképezett,- de azt nagyon- a társadalom általi beskatulyázást. Az pedig, hogy Thomas különbözött ettől, törvényszerű volt. A természetfeletti jelenségek, mint a telepátia vagy a kiút nekem kicsit túlbonyolítottnak tűnt, de persze ez is csempészett bele egy kis izgalmas és érdekesebbé tette a történetet.
Ami pedig a könyv fő erőssége volt, a karakterek. Nagyon jól kidolgozott szereplőket tálalt az író és igazán jó mélylélektani folyamatoknak lehettünk volna tanúi, de Mr. Dashner ettől is megfosztotta az olvasókat. Mindenesetre azért Chuck és Thomas belső vívódásait megismertük, aminek nagyon örültem.
Összességében tudom, hogy sok rosszat írtam a könyvről, de egyébként én élvezettel olvastam és már belevetettem magam a második részbe is és nagyon kíváncsi vagyok mindennek a végkimenetelére. Szóval én ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretik a poszt-apokaliptikus sztorikat egy kis fantasyvel vegyítve.
Karakterek:
Thomas: Szinte szó szerint a veséjéig belé láthattunk. Nagyon érdekes folyamatok játszódtak le benne és a cselekedeteiben a bátorság és a gyávaság keveredett.
Teresa: Kicsit sem vált szimpatikussá és van egy olyan megérzésem, hogy soha nem is lesz a szívem csücske.
Newt: Nem tagadom, hogy abszolút a kedvenc szereplőmmé vált. Összetartotta a csapatot a kezdetektől fogva és nagy lélekjelenléttel csinálja végig az útvesztő- próbát.
Borító: Az eredeti borító nem túl szemet gyönyörködtető. Nekem kifejezetten nem tetszik. Azonban a filmesbe azonnal beleszerettem.
Kiadó: Cartaphilus
Kiadási év: 2009
Eredeti cím: The Maze Runner
Oldalszám: 362
Kedvenc karakterek: Newt, Thomas
Remélem jól kipihentétek magatokat a szünetben és holnap újult erővel vágtok neki a sulinak.
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése