Acceptance...
Tudom- tudom. Már egy hónapja, hogy bejegyzést hoztam, de egyszerűen el vagyok havazva és nagyon nehezemre esik leülni és gépelni, pedig nagyon szeretem ezt az időtöltést. Viszont mostanában ha egy kis szabadidőm van vagy olvasom, vagy alszom, de most erőt vetem magamon.
Mint ahogyan az előző book tag bejegyzésemben említettem a mai könyvről már egy ideje tervezek írni és most úgy tűnik időt is tudtam rá szánni. Itt van tehát Rácz- Stefán Tibor: Fogadj el! című első könyve.
Fülszöveg:
Hiszel magadban?
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve.
„Az Aranymosáson szerettem bele a történetbe, a blogján kersztül meg a szerzőbe. Amint megjelenik, az elsők közt leszek, akik megveszik, elolvassák és öt csillagra értékelik.”
– Keresztes Amina –
„Ez a történet nem lesz leányálom, a tragikus, de létező valóságról szól. Példátlan és érdekfeszítő!”
– Bata Viktória –
Vélemény:
Egy barátnőm ajánlotta ezt a könyvet és őszintén kicsit féltem tőle. Azonban nagyon sok kérdés merült fel bennem olvasás közben és a témák, amiket boncolgat abszolút aktuálisak. Nem szeretném túlboncolgatni a történetet, de a témák az elfogadás, a melegek helyzete, az iskolai bántalmazások és a barátság. Ezek nagyon komoly dolgok és a szereplők realitásának hiányában ez nem biztos, hogy érzékelhető lett volna. De Rácz- Stefán Tibor ebből a szempontból jó munkát végzett és remekül mutatta be a mai fiatalság túlnyomó részét és a kevés kivételt egyaránt. Viszont akármennyire is tetszik a téma és a kegyetlen őszinteség, amivel ez tálalva lett az apró dolgokon bukott el számomra a könyv.
Először is a személyes névmások folyamatos változtatgatása. Ugyebár a sztorit két szemszögből ismerhetjük meg, de egyik fejezetben Petra történetét E/1-ben majd E/3-ban olvashatjuk és ugyanez a helyzet Dáviddal is. Én ezt teljesen indokolatlannak és feleslegesnek tartottam. Illetve ott volt még az az ominózus lövöldözési jelenet, amiben páran életüket is vesztették. Ha utánaszámolunk hány golyó állt rendelkezésre és hány lövés volt, illetve azok hogyan zajlottak le, kérdések merülnek fel. Mindent összevetve látszódik, hogy ebből a szempontból egy egészen tapasztalatlan íróról van szó.
Azonban nem akarom, hogy azt higgyétek nekem nem tetszett ez a könyv, sőt. Kifejezetten örültem, hogy valaki mer írni ilyen komoly témákról. Sok fejezet után nem bírtam tovább olvasni, mert nagyon lehangolt, amit olvastam és úgy gondolom sok esetben maga az élet is ilyen. A történetben majdnem mindenki Petrát hibáztatta és akárki akármit mond a gólyatáborban hozott döntése határozta meg az egész életét, szó szerint. Elég egy rossz döntés és minden összeomolhat és ez borzalmas méreteket ölthet. Az egész könyvben fantasztikusan kirajzolódnak a társadalmi különbségek és az álszentség. Egy fegyelmezetlen vagy elkényeztetett nevelés mennyire befolyásolja egy tizenéves személyiségét. Volt azonban valami vagy inkább valamik, ami nekem elképesztő módon tetszett. Az író 'útközben' megismertette velünk a mellékszereplőket, aminek következtében megérthettük mit miért cselekednek. És ott volt még a Dávid- Áron szál, aminek nagyon drukkoltam, hogy jó vége legyen.
Nos még oldalakat tudnék erről a könyvről és témáról beszélni, de muszáj vagyok valahol megálljt parancsolni. (Látszik, hogy rég blogoltam már :D). Összességében tehát nekem nagyon tetszett a történet, néhol a körítés furcsa volt, de egyébként ez egy első könyvnek baromi jó, so minden tiszteletem az íróé
. Nagyon ajánlom, hogy aki tudja olvassa el, mert higgyétek el rengeteg dolgot fogtok másként nézni ez után.
Karakterek:
Petra: Már a történet elején sem került hozzám igazán közel, legalábbis nem annyira, mint Dávid és valahogy a sztori előrehaladtával sem szerettem meg eléggé. Azonban nagyon kemény támadások érték és rendkívüli módon sajnáltam. Borzalmas volt, hogy senki nem tudta megmenteni Őt.
Dávid: Én tényleg nagyon megkedveltem ezt a srácot, drukkoltam neki és Áronnak, illetve annak, hogy fel tudja vállalni az identitását.
Áron: Már az első pillanattól kezdve kettős érzéseim voltak vele kapcsolatban és úgy tűnik nem tévedtem. Még amikor kicsit utáltam is, akkor is kedveltem és láttam benne azt a pozitív szereplőt, aki akkor volt, mikor Dáviddal ki tudott bontakozni.
Borító:
A borító nekem abszolút bejön, a két szereplő felismerhető. Szép, igényes. Egy témájában ennyire komoly könyvtől ezt várom el.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Fogadj el!
Oldalszám: 296
Kedvenc karakterek: Dávid, Eszter, Áron
Nos akkor mára ennyi is lettem volna. Azonban nagyon érdekelne a Ti véleményetek a témával kapcsolatban. Volt-e részetek iskolai bántalmazásban (akár verbális, akár fizikai értelemben)? Hogyan éltétek meg, illetve olvastátok-e a könyvet?
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve.
„Az Aranymosáson szerettem bele a történetbe, a blogján kersztül meg a szerzőbe. Amint megjelenik, az elsők közt leszek, akik megveszik, elolvassák és öt csillagra értékelik.”
– Keresztes Amina –
„Ez a történet nem lesz leányálom, a tragikus, de létező valóságról szól. Példátlan és érdekfeszítő!”
– Bata Viktória –
Vélemény:
Egy barátnőm ajánlotta ezt a könyvet és őszintén kicsit féltem tőle. Azonban nagyon sok kérdés merült fel bennem olvasás közben és a témák, amiket boncolgat abszolút aktuálisak. Nem szeretném túlboncolgatni a történetet, de a témák az elfogadás, a melegek helyzete, az iskolai bántalmazások és a barátság. Ezek nagyon komoly dolgok és a szereplők realitásának hiányában ez nem biztos, hogy érzékelhető lett volna. De Rácz- Stefán Tibor ebből a szempontból jó munkát végzett és remekül mutatta be a mai fiatalság túlnyomó részét és a kevés kivételt egyaránt. Viszont akármennyire is tetszik a téma és a kegyetlen őszinteség, amivel ez tálalva lett az apró dolgokon bukott el számomra a könyv.
Először is a személyes névmások folyamatos változtatgatása. Ugyebár a sztorit két szemszögből ismerhetjük meg, de egyik fejezetben Petra történetét E/1-ben majd E/3-ban olvashatjuk és ugyanez a helyzet Dáviddal is. Én ezt teljesen indokolatlannak és feleslegesnek tartottam. Illetve ott volt még az az ominózus lövöldözési jelenet, amiben páran életüket is vesztették. Ha utánaszámolunk hány golyó állt rendelkezésre és hány lövés volt, illetve azok hogyan zajlottak le, kérdések merülnek fel. Mindent összevetve látszódik, hogy ebből a szempontból egy egészen tapasztalatlan íróról van szó.
Azonban nem akarom, hogy azt higgyétek nekem nem tetszett ez a könyv, sőt. Kifejezetten örültem, hogy valaki mer írni ilyen komoly témákról. Sok fejezet után nem bírtam tovább olvasni, mert nagyon lehangolt, amit olvastam és úgy gondolom sok esetben maga az élet is ilyen. A történetben majdnem mindenki Petrát hibáztatta és akárki akármit mond a gólyatáborban hozott döntése határozta meg az egész életét, szó szerint. Elég egy rossz döntés és minden összeomolhat és ez borzalmas méreteket ölthet. Az egész könyvben fantasztikusan kirajzolódnak a társadalmi különbségek és az álszentség. Egy fegyelmezetlen vagy elkényeztetett nevelés mennyire befolyásolja egy tizenéves személyiségét. Volt azonban valami vagy inkább valamik, ami nekem elképesztő módon tetszett. Az író 'útközben' megismertette velünk a mellékszereplőket, aminek következtében megérthettük mit miért cselekednek. És ott volt még a Dávid- Áron szál, aminek nagyon drukkoltam, hogy jó vége legyen.
Nos még oldalakat tudnék erről a könyvről és témáról beszélni, de muszáj vagyok valahol megálljt parancsolni. (Látszik, hogy rég blogoltam már :D). Összességében tehát nekem nagyon tetszett a történet, néhol a körítés furcsa volt, de egyébként ez egy első könyvnek baromi jó, so minden tiszteletem az íróé
. Nagyon ajánlom, hogy aki tudja olvassa el, mert higgyétek el rengeteg dolgot fogtok másként nézni ez után.
Karakterek:
Petra: Már a történet elején sem került hozzám igazán közel, legalábbis nem annyira, mint Dávid és valahogy a sztori előrehaladtával sem szerettem meg eléggé. Azonban nagyon kemény támadások érték és rendkívüli módon sajnáltam. Borzalmas volt, hogy senki nem tudta megmenteni Őt.
Dávid: Én tényleg nagyon megkedveltem ezt a srácot, drukkoltam neki és Áronnak, illetve annak, hogy fel tudja vállalni az identitását.
Áron: Már az első pillanattól kezdve kettős érzéseim voltak vele kapcsolatban és úgy tűnik nem tévedtem. Még amikor kicsit utáltam is, akkor is kedveltem és láttam benne azt a pozitív szereplőt, aki akkor volt, mikor Dáviddal ki tudott bontakozni.
Borító:
A borító nekem abszolút bejön, a két szereplő felismerhető. Szép, igényes. Egy témájában ennyire komoly könyvtől ezt várom el.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Fogadj el!
Oldalszám: 296
Kedvenc karakterek: Dávid, Eszter, Áron
Nos akkor mára ennyi is lettem volna. Azonban nagyon érdekelne a Ti véleményetek a témával kapcsolatban. Volt-e részetek iskolai bántalmazásban (akár verbális, akár fizikai értelemben)? Hogyan éltétek meg, illetve olvastátok-e a könyvet?
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése