Split...

Sziasztok.!
Ismét itt vagyok és már nagyon vártam, hogy a mai könyvről írhassak Nektek. Kicsit más, mint a legtöbb, amit olvasok, de persze mindig nyitott vagyok és ennek köszönhetően találtam rá Swati Avasthi: Ököl/Jog című könyvére...


Fülszöveg:
A tizenhat éves Jace Witherspoon apja keze által átrendezett arccal régen látott testvére küszöbéhez ér 3,84 dollárral és egy titokkal. Megpróbál tovább lépni, új barátokat, új iskolát és új munkát találni, de hiába minden, ha nem képes elfelejteni, amit maga mögött hagyott. Édesanyját még mindig markában tartja az apja. És volt barátnője egy titkot őriz – ki tudja meddig. Kiderül, hogy vannak dolgok, amiktől nem lehet csak úgy elsétálni. – Swathi Awasthi lebilincselő képet fest arról, hogy mi történik utána. Miután, azt mondod, elég, miután lelépsz hogyan kezdj el ismét élni? Az olvasó egész biztosan nem tudja abbahagyni ezt a letehetetlen könyvet.
Vélemény:
Most nagyon kavarognak a gondolataim, mert azt hiszem kijelenthetem, hogy ez a könyv nagy hatással volt rám és ez az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam (igen, ismétlem az olvasót a borítóról, de csak azért, mert most nem jut eszembe, hogyan is fokozhatnám azt). A témája bizonyos szempontból nagyon egyedülálló és biztos vagyok benne, hogy sokan kerülik is az ilyen típusú könyveket, mert szerintem az emberek félnek attól, amit olvasni fognak egy ilyen műben. Bevallom, kicsit én is aggódtam, hiszen ez egy ifjúsági regény, aminek a központi témája a családon belüli erőszak. Ha belegondolunk ez egy mindennapos téma, amiről nem akarunk tudomást szerezni. Pedig a tv-ben, az interneten és akár ismerősöktől is számtalanszor hallunk erőszakos eseményekről, de félresöpörjük és próbálunk nem foglalkozni vele, passzívan állunk ehhez a témához. Az írónő azonban megtalálta az utat a fiatalok felé. Könnyen olvasható, gördülékeny és stílusos könyvet írt, amiben teljes mértékben azonosulni tudunk a szereplőkkel és belső harcaikkal. Sokszor leesett az állam és kicsit fel kellett néznem, hiszen szörnyű dolgokkal szembesített Swati Avasthi. Mindezek mellett azonban a könyv nem csak erről szól, hanem az újrakezdésről és a testvéri kapcsolatról is. Ezek is elképesztően jól körvonalazódtak a történetben. Tökéletesen látszódott, hogy az ő múltukkal nehéz egy új és egészséges báty-öcs viszonyt kialakítani. A legfőbb kérdés, amire én a választ kerestem, hogy Jace és Christian tiszta lappal újratudják-e kezdeni az életüket és valaha elkezdenek-e begyógyulni a sebeik.? 
Azt kell mondjam, hogy az érzelmeim egy hullámvasúton ültek olvasás közben. Együtt éreztem a srácokkal majd boldog voltam, amikor szépen haladtak együtt, aztán szomorú voltam, amikor egy visszaemlékezéshez értem és utána haragudtam, amikor az édesanyjuk képtelen volt menekülni ebből az életből és végül büszkeség töltött el a kemény harc és az őszinteségük miatt. Csak reménykedni tudtam, hogy minden rendben lesz, mert ez a  könyv tele volt feszültséggel. Persze voltak dolgok, amiket az olvasó nem is sejthetett, de volt, ami nagyon is kiszámítható volt.
Az eseményeket E/1 -ben Jace szemszögéből látjuk, ami által rendkívül közel kerülhettünk a karakterhez. Azonban nem csak Jace-t ismerhetjük meg. Minden egyes karakter egytől-egyig kidolgozott és nekem kifejezetten tetszett, hogy abszolút nem tökéletesek. Ugyanakkor a mellékszereplők is szimpatikusak voltak, viszont nem ismerhettük meg őket igazán. Nem bántam volna, ha kicsit többet tudok meg Mirriamról vagy Dakotáról. Jace és Christian édesanyjával nagyon nem értettem egyet. Persze érthető volt, hogy miért nem akart menekülni és ez egyben egy védekező mechanizmus is volt, de szerintem egy ilyen helyzetből minél hamarabb menekülni kell.
Összességében tehát imádtam ezt a könyvet és azt, hogy egy ilyen témát boncolgatott. A vége teljesen reálisnak hatott, nem volt semmi tündérmese-szerű és ezzel egy korrekt befejezést adott az írónő. Mindenkinek ajánlani tudom, legyen az fiatal vagy idős és csak remélni tudom, hogy ez a könyv gondolkodásra készteti az olvasót és nem kerülik ki, ha legközelebb a családon belüli erőszakról kell beszélni vagy véleményt nyilvánítani...
Karakterek:
Jace: Összetett személyiség volt, akit minden hibájával együtt meg lehetett kedvelni, ám voltak unszimpatikus tettei. 
Christian: Néhol nem igazán kedveltem, de aztán mérlegeltem és rájöttem, hogy ő is csak egy áldozat, aki próbált új életet kezdeni.
Mirriam: Sok olvasó számára talán negatív szereplőként jelent meg, de igenis jót akart és segítőkész volt. Támogatta a fiúkat és igyekezett kiállni mellettük még akkor is, amikor az érzelmei más irányba terelték volna.
Dakota: Nagyon-nagyon sajnáltam, hogy nem volt egy kicsivel több szerepe és nem ismerhettem meg őt jobban. Úgy vélem, hogy a könyv legerősebb és legreálisabb női karakterévé válhatott volna. 
Borító:
A magyar borító klasszisokkal jobb, mint az eredeti. A két kulcs és alak persze jelentőséggel bír, de a magyar borító amellett, hogy minden fontos dolog rajta van, sokkal szebb és figyelemfelkeltőbb is.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2013
Eredeti cím: Split
Oldalszám: 294
Kedvenc karakterek:  Jace, Christian, Dakota

Hamarosan jövök...
xx, Kittina...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon