Runaway Train #1...
Ismét egy előre ütemezett bejegyzést hagyok Nektek és merem remélni, hogy a blogspot ki is rakja a blog felületre. Ugyanis, ha minden igaz mostanra már rég Rómában vagyok és csak kedden jövök haza, so ha a kritika nem kerülne ki, akkor a visszatérésem után pótolni fogom. Jövőhéten pedig egy másfajta poszttal jelentkeznék, ami kicsit rendhagyó lesz: egy Római élménybeszámoló és egy Fifty Shades of Grey-film élmény. De addig is...
Mint ahogyan korábban ígértem befejeztem ezt a könyvet is, így friss élményeimet most megosztanám Veletek. Itt van tehát Katie Ashley: A szív zenéje...
Fülszöveg:
Abby Renard számára a
terv egyszerű volt: csatlakozik bátyjai zenekarához a nyári turnéjuk
utolsó állomásán, és eldönti, készen áll-e arra, hogy reflektorfénybe
kerüljön a csapat negyedik tagjaként. Na persze, arra nem számított,
hogy rossz turnébuszra száll a Rock Nation-ön, és ezzel véletlenül a
Runaway Train nőfaló énekese, Jake Slater ágyában köt ki. Amikor Jake
azt hiszi, a lány az egyik rajongója, Abby hamar a tudomására hozza,
hogy ő egyáltalán nem önszántából pottyant mellé.
Jake Slater nem gondolta volna, hogy az ágyába huppant angyal majd úgy áll ellen csáberejének, hogy az ágyékába térdel. Persze Abby a maga kóristalány kinézetével nem is esete Jake-nek. Így aztán a fiú – miután fogadást kötött a lánnyal, mely szerint egy hétig sem bírja ki velük a turnébuszon – még jobban meglepődik, mikor Abby mindent megtesz azért, hogy bebizonyítsa neki az ellenkezőjét. Ahogy azonban Jake élete kezd a feje tetejére állni, meglepetésére Abbyben igazi társra talál. Sosem találkozott még olyan lánnyal, akivel így beszélgethet, viccelődhet, vagy ami még ennél is fontosabb, akivel együtt zenélhet.
Ahogy a hét a végéhez közeledik, sem Abby, sem Jake nem áll készen az elválásra…
Vajon lehet-e közös jövője egy bűbájos countryénekesnőnek és a rock’n roll fenegyerekének?
Vélemény:
Készüljetek fel, jön a fekete leves.!
Vártam a megjelenést, mert ismertem az írónő stílusát és az előző könyvének alaptörténete is tetszett. Viszont itt a fülszövegnél sem stimmelt valami...Ja, igen! Az egész sztori egy hatalmas klisé körülvéve még sok kicsi közhellyel. Rendben, ettől eltekintve sem lehet sok jót írni erről a 'műről', de megpróbálom összeszedni a könyv pozitívumait. Az egész történet a zene köré épül. Központi szereplői rockzenészek, kapunk koncertélményt és a könyv végén még meghitt helyszínt is.Alapjáraton értem én, hogy mit szeretett volna közölni az írónő. Érzelmek kifejezése, új kapcsolatok nehézkes elkezdése, de sajnos a tálalás nagyon erőltetettre sikerült.
Viszont van, ami mellett nem tudok olyan könnyen elsiklani. Úgy sejtem, hogy az írónő olvasta azt a bizonyos regényt, amiben egy Abby nevű hölgy (aki történetesen szűz) fogadást köt egy rossz hírű tetovált sráccal, aki egy különleges becenevet és egy kiskutyát ad a lánynak. Melyik nagy sikerű történetet írtam körül? Válaszokat kérem kommentben! Úgy gondolom ezzel el is árultam a legfőbb problémámat, de olvasás közben magam mellé kellett raknom egy vödröt is, hogy ne a semmibe csöpögjön ez a sok frázis. Rég találkoztam ilyen borzasztó főszereplőkkel. Ez a rocksztár gyerek néha hisztizik, néha menőzik, néha meg sír. A becézgetéstől hánytam, mert két mondatonként szerepelt és szerintem nem cool az Angyalozás. De Abby kihúzta a gyufát minden lehetséges módon. Élmezőnyben van a 'legutáltabb könyves karakterek' listámon. Nemcsak idegesítő és hisztis, de felháborítóan ellentmondásos. Az egyik percben azt bizonygatta, hogy ő kemény környéken nőtt fel, bátyjai vannak, ami nem egy leányálom és nem mindig élt jó körülmények között és ő mindent megeszik, de abból sokat, arról nem is beszélve, hogy a nehéz helyzetekben is állva marad. A másik pillanatban meg már a kis törékeny lelke nem bírta a 'csúnya' szavakat és igen is megkövetelte az elvileg kemény rockerektől az úri viselkedést. A fejemet fogtam, de tényleg. Az erotikus jelenetekről meg már tényleg ne beszéljünk. A mellékszereplők és a Runaway Train tagjai viszont meglepően jó benyomást tettek és meg is kedveltem őket. Majd jött a vége, ami mondhatni meglepett. Már az elején közölték mindenhol, hogy ez egy trilógia első része, így azt gondoltam, hogy valami nagy bonyodalommal zárul ez a kötet, de nem, így tippem sincs mi történhet még a továbbiakban. Ám Az ajánlat óta tudjuk, hogy az írónő szeret indokolatlanul folytatásokba bonyolódni.
Összességében remélem érzékeltetni tudtam veletek a véleményemet. Azoknak tudom ajánlani, akiknek már tényleg nincs semmi ötletük arra, hogy mit olvassanak vagy csak egyszerűen kíváncsiak rá, hogy az írónő most éppen mit alkotott. Tényleg sajnálom, hogy Katie Ashley most ilyen mélyrepülésbe kezdett és szinte elfogadhatatlant írt az előző könyveinek fényében. Egyszer olvashatónak elment.
Karakterek:
Jake: Én általában szeretem a tetovált, rossz fiús rockereket. Általában. Nem most. Sajnos Jake-re tényleg igaz az, amivel legtöbbször másokat jellemzett.
Abby: Fentebb már mindent leírtam róla. Nincs több mondanivalóm...
Lily: Két szerethető női karaktere volt ennek a történetnek és az egyiket Lily vitte. Józan volt és racionális, de kellően aranyos és megértő.
Borító:
A stílus maradt a megszokott, de ez a két modell. Szerintem borzalmasak és...hagyjuk...feladtam...nem tudok elég mennyiségű jót írni erről.
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Music of the Heart
Oldalszám: 414
Kedvenc karakterek: Brayden, Lily, Susan
Hamarosan jövök...
Szép hetet..:)
xx, Kittina...
Jake Slater nem gondolta volna, hogy az ágyába huppant angyal majd úgy áll ellen csáberejének, hogy az ágyékába térdel. Persze Abby a maga kóristalány kinézetével nem is esete Jake-nek. Így aztán a fiú – miután fogadást kötött a lánnyal, mely szerint egy hétig sem bírja ki velük a turnébuszon – még jobban meglepődik, mikor Abby mindent megtesz azért, hogy bebizonyítsa neki az ellenkezőjét. Ahogy azonban Jake élete kezd a feje tetejére állni, meglepetésére Abbyben igazi társra talál. Sosem találkozott még olyan lánnyal, akivel így beszélgethet, viccelődhet, vagy ami még ennél is fontosabb, akivel együtt zenélhet.
Ahogy a hét a végéhez közeledik, sem Abby, sem Jake nem áll készen az elválásra…
Vajon lehet-e közös jövője egy bűbájos countryénekesnőnek és a rock’n roll fenegyerekének?
Vélemény:
Készüljetek fel, jön a fekete leves.!
Vártam a megjelenést, mert ismertem az írónő stílusát és az előző könyvének alaptörténete is tetszett. Viszont itt a fülszövegnél sem stimmelt valami...Ja, igen! Az egész sztori egy hatalmas klisé körülvéve még sok kicsi közhellyel. Rendben, ettől eltekintve sem lehet sok jót írni erről a 'műről', de megpróbálom összeszedni a könyv pozitívumait. Az egész történet a zene köré épül. Központi szereplői rockzenészek, kapunk koncertélményt és a könyv végén még meghitt helyszínt is.Alapjáraton értem én, hogy mit szeretett volna közölni az írónő. Érzelmek kifejezése, új kapcsolatok nehézkes elkezdése, de sajnos a tálalás nagyon erőltetettre sikerült.
Viszont van, ami mellett nem tudok olyan könnyen elsiklani. Úgy sejtem, hogy az írónő olvasta azt a bizonyos regényt, amiben egy Abby nevű hölgy (aki történetesen szűz) fogadást köt egy rossz hírű tetovált sráccal, aki egy különleges becenevet és egy kiskutyát ad a lánynak. Melyik nagy sikerű történetet írtam körül? Válaszokat kérem kommentben! Úgy gondolom ezzel el is árultam a legfőbb problémámat, de olvasás közben magam mellé kellett raknom egy vödröt is, hogy ne a semmibe csöpögjön ez a sok frázis. Rég találkoztam ilyen borzasztó főszereplőkkel. Ez a rocksztár gyerek néha hisztizik, néha menőzik, néha meg sír. A becézgetéstől hánytam, mert két mondatonként szerepelt és szerintem nem cool az Angyalozás. De Abby kihúzta a gyufát minden lehetséges módon. Élmezőnyben van a 'legutáltabb könyves karakterek' listámon. Nemcsak idegesítő és hisztis, de felháborítóan ellentmondásos. Az egyik percben azt bizonygatta, hogy ő kemény környéken nőtt fel, bátyjai vannak, ami nem egy leányálom és nem mindig élt jó körülmények között és ő mindent megeszik, de abból sokat, arról nem is beszélve, hogy a nehéz helyzetekben is állva marad. A másik pillanatban meg már a kis törékeny lelke nem bírta a 'csúnya' szavakat és igen is megkövetelte az elvileg kemény rockerektől az úri viselkedést. A fejemet fogtam, de tényleg. Az erotikus jelenetekről meg már tényleg ne beszéljünk. A mellékszereplők és a Runaway Train tagjai viszont meglepően jó benyomást tettek és meg is kedveltem őket. Majd jött a vége, ami mondhatni meglepett. Már az elején közölték mindenhol, hogy ez egy trilógia első része, így azt gondoltam, hogy valami nagy bonyodalommal zárul ez a kötet, de nem, így tippem sincs mi történhet még a továbbiakban. Ám Az ajánlat óta tudjuk, hogy az írónő szeret indokolatlanul folytatásokba bonyolódni.
Összességében remélem érzékeltetni tudtam veletek a véleményemet. Azoknak tudom ajánlani, akiknek már tényleg nincs semmi ötletük arra, hogy mit olvassanak vagy csak egyszerűen kíváncsiak rá, hogy az írónő most éppen mit alkotott. Tényleg sajnálom, hogy Katie Ashley most ilyen mélyrepülésbe kezdett és szinte elfogadhatatlant írt az előző könyveinek fényében. Egyszer olvashatónak elment.
Karakterek:
Jake: Én általában szeretem a tetovált, rossz fiús rockereket. Általában. Nem most. Sajnos Jake-re tényleg igaz az, amivel legtöbbször másokat jellemzett.
Abby: Fentebb már mindent leírtam róla. Nincs több mondanivalóm...
Lily: Két szerethető női karaktere volt ennek a történetnek és az egyiket Lily vitte. Józan volt és racionális, de kellően aranyos és megértő.
Borító:
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadási év: 2014
Eredeti cím: Music of the Heart
Oldalszám: 414
Kedvenc karakterek: Brayden, Lily, Susan
Hamarosan jövök...
Szép hetet..:)
xx, Kittina...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése