Easy...

Sziasztok.!
Kritikával nagyon rég jöttem, so épp itt volt az ideje. Egy abszolút new adult könyvvel jövök, amit a napokban olvastam el.

Több, mint egy éve szemezgetek ezzel a művel, de eddig nem vettem rá magam, hogy neki is kezdjek. Pár napja azonban barátnőm olvasta és nagyon áradozott róla, így én is belevágtam. Itt van hát Tammara Webber: Easy- Egyszeregy című könyve...
Fülszöveg:
Egy lány, aki úgy gondolja, a bizalmat megtörik, az ígéreteket megszegik és a hűség csak illúzió. Egy fiú, aki úgy hiszi, az igazság relatív, a hazugság elkendőzi a kibírhatatlan fájdalmat és a bűntudat örök.
A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált… Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól. Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen; csak együtt nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére. Vajon a találkozásuk megerősíti őket hitükben, vagy megcáfol mindent?

Vélemény:
 Döcögősen indultam az olvasásával, de ezt szerencsére fokozatosan gyorsult. Ez pedig nálam csak 2 dolgot jelenthet. 1. Vagy iszonyatosan tetszik a könyv. 2. Vagy csak minél hamarabb túl akarok lenni rajta és elfelejteni. Ez esetben az előbbi játszott és azt kell mondjam nem véletlenül. Az alapsztori nem egy lerágott csont volt, aminek rettentően örültem. Valami új! Yuppí! Természetesen hasonlót már olvashatott mindenki, de ha ettől elrugaszkodunk, élvezhető. 
A könyv egy drámai jelenettel indít és az írónő így bele is dob minket a mély vízbe. Ezzel pedig meg is mutatja, hogy mi volt a célja e mű megírásával. Útmutatást adni. Hogy kinek? A világnak. Véleményem szerint az írónő rá akarta venni az embereket arra, hogy elgondolkozzanak a nemi erőszakon, annak az előzményein, következményein és hogy mi a helyes lépés egy ilyen helyzetben akár fiú vagy, akár lány, mert ez igenis egy aktuális probléma. Tammara Webber valószínűleg tudta, hogy erőssége az írás, így ez egy remek lehetőség arra, hogy felvilágosítást adjon és ne nyomasztó módon. 
Az alap témához szép körítést adott, kidolgozott karakter drámákkal, amik nagyot dobtak a sztorin. Kellő mennyiségben voltak csavaros részek. Néha könnyed volt, néha  pedig megrendítő, nagyon jól ellensúlyozta egyik a másikat. A stílus és a nyelvezet teljesen rendben volt. A megfogalmazás igazán "mai" volt és érthető.
A karakterekről muszáj vagyok itt is beszélni egy kicsit. Ritkán látok ilyen látványos jellemfejlődést. Aki ezt nem vette észre, az vak. Jacqueline az elején egy lejárt exbarátnő volt, aki szét picsogta magát, a végére viszont egy karakán, erős nő lett belőle. Respect.
Ami viszont nem annyira tetszett az elején, hogy Jacqueline konkrétan nem tudja függetleníteni magát Kennedy-től, aki mellesleg egy seggfej. Azt hiszi most összedől a világ és jaj mi lesz vele. Szerencsére ezt a tulajdonságát néhány fejezet után le is vetkőzi. És volt még egy furcsaság számomra. Jacqueline alapjáraton művészetet tanul, Erin pedig pszichológiát. A csillagászatnak mégis mi köze van bármelyikhez is? Természetesen ez csak költői kérdés volt, de ettől függetlenül végig foglalkoztatott a kérdés.
Összességében ez a könyv nagyon tetszett. Nem győzöm ismételni magam, a téma lenyűgözött. Nyilvánvalóan nem csak a nemi erőszak témája jelenik meg a történetben, felvet más fontos kérdéseket is, de azokat most nem akartam lelőni. Inkább olvassátok el, mert érdemes. Jó történet, jó karakterek és jó  cselekményfuttatás...
Karakterek:
Lucas/Landon: Mindkét énjét imádtam. Rossz-fiús külső, de olyan lélektani folyamatok játszódnak le benne, hogy döbbenet. Ráadásul még intelligens és védelmező típus is. Igazi főnyeremény!
Jacqueline: Róla már beszéltem. Hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, igazán szerethető, nem idegesítő és valódi példa lehet.
Erin: Tipikus legjobb barátnő. Néha furcsa nézetei voltak egy-két dolgot illetően, de kedveltem. Kiállt a barátnője mellett és ezt nagyra tartottam, bár szerintem ez a dolga egy barátnak.
Buck: Eddig nem hoztam fel, bár tény, hogy ő a legfőbb konfliktusforrás. Legszívesebben megfojtottam volna, de  Lucas elintézte helyettem.
Kennedy: Egoista, nagyképű, képmutató seggfej...
Borító:
Eredeti és annyira nem rossz, de nem a kedvencem. Ez viszont semmit nem von le a könyv értékéből...:)

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2013
Eredeti cím: Easy
Oldalszám: 334
Kedvenc karakterek: Lucas, Jacqueline, Erin, dr. Heller

Várom kommentjeiteket a könyvvel kapcsolatban. Olvastátok-e már? Tervezitek-e? Tetszett-e? Mi a véleményetek a könyvekben felbukkanó komolyabb témákról? Elgondolkoztok-e rajta? Befolyásol-e Titeket a döntéseitekben?
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon