Sam's letters...

Sziasztok.!
Ismét jelentkezem, és ismét egy általam nagyon megkedvelt könyvvel. Itt van hát James Patterson: Sam levelei Jennifernek...
Fülszöveg:
A harmincas éveiben járó Jennifer egy chicagói napilap munkatársa, és éppen soros cikkét írja, amikor asztalán megcsörren a telefon. A hívás a Geneva-tó partján fekvő üdülőfaluból jön, és szörnyű hírt tudat: Samet, Jennifer nagymamáját kórházba szállították – kómában van. Jennifer autóba vágja magát, és száguld Genevába, a családi fészekbe, ahol oly boldog nyarakat töltött gyerekkorában. A házban egy köteg neki címzett levelet talál: a nagymamája írta őket. S miközben a lány a leveleket olvassa, megelevenedik előttünk is a múlt: a nagyszülők tökéletesnek hitt házassága, amely tele volt keserűséggel és bánattal. Jennifer maga is nehéz terhet cipel, nemrég halt meg imádott férje. A tóparton összetalálkozik gyerekkori játszópajtásával, az immár orvos Brendannal. A fiatalok között feltámad a szerelem, ám a boldogságukat beárnyékolja a férfi súlyos betegsége… James Patterson amerikai író Suzanne naplója Nicholasnak című regénye után e szívszorítóan szép művében ismét megrendítően mesél olyan alapvető érzelmekről, mint szeretet, szerelem, összetartozás, egymásért való küzdelem.
Vélemény:
Nagyon tetszett a történet ötlete. Hiszen az alapja egy dráma, ami csak egyre fokozódik. A maga módján fordulatos és a romantika is nagy mértékben fellelhető. Kellemes volt Jennel olvasni Sam leveleit és szépen lassan megtudni a múlt apró részleteit is. És persze eközben nem csak a múltban, de a jelenben is kalandozunk. Hiszen Jennifer kezd beilleszkedni a lassabb Genevai életbe. Újra találkozik a már orvos Brendannal, akivel lassan újra éled a szerelem. Persze ezt a szálat is beárnyékolja, hogy Jennifer férje nem is olyan rég halt meg azután pedig el is vetélt. De, amikor már jönne a nyugalom, akkor újabb tragédia történik. Itt pedig már a könyv vége felé járunk és még korántsem történt meg a legnagyobb katasztrófa. Mindeközben a levelek által feltárul minden titok. Egy szívszaggató történetet kap az, aki a kezébe veszi James Patterson regényét. Fordulatos és megkapó egyben. Nem hagy gondolkozási időt és szinte már letehetetlen. Minden momentuma fontos. Olyan ez, mintha az élet írta volna. Bárhol, bármikor és bárkivel megtörténhet. Az író nagyon meghatóan és emberi módon fejezi ki magát. Jennifer nagymamájához való kapcsolatát végig tiszteletre méltónak tartottam.Az egyszerű, olykor nagyszerű tud lenni. A végén pedig az egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett. Tudom, hogy ha egy ajtó bezárul, valahol egy másik kinyílik. De mégis! Nehéz volt ezt tudomásul venni. Szóval így olvassátok Patterson könyvét...
Tehát ez egy igazán siratós történet, amit minden olvasni vágyó és szerető embernek csak ajánlani tudok. Nagy kedvencem lett ez a könyv és nem véletlenül...
Karakterek:
Jennifer: Szerethető, tisztelhető, egyszóval nagyszerű szereplője volt a  történetnek.
Brendan: Ő Brendan. Erős, jól kidolgozott férfi karakter, akit nagyon megkedveltem.
Sam: Őt leginkább csak a levelek által ismerjük meg, de tipikus nagymama és pont ezért nem lehet nem szeretni. Bár közvetlenül nem találkozunk vele mégis annyira megismerjük, hogy teljes értékű főszereplőjévé válik a regénynek.
Borító:
Egyértelműen nem egy mai darab, de azért nem is ősrégi. A képen lévő nő számomra kicsit fura meg hát az összhatás is kicsit az, de ne a  borítója alapján ítéljük meg a könyvet.!

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 2007
Eredeti cím: Sam's Letters to Jennifer
Oldalszám: 216 
Kedvenc karakterek: Sam, Brendan

Jó olvasást és tanulást.! Remélhetőleg már túl vagytok a félévi hajrán, so  van egy kis időtök pihenni is. Illetve remélem mindenki az általa remélt jegyeket kapta...:)
Hamarosan jövök...
xx, Kittina...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon