Romeo and Juliet...

Sziasztok.!
Már éppen egy hete írtam utoljára, de mint másnak hát nekem sem a javamra dolgozik az idő. És hát elég sűrű heten vagyok túl. Volt itt szomorúság,szavazás, előadás, buli és sok-sok tanulás...:) De most itt vagyok és van egy kis időm...Így gondoltam miért ne írjak..Remélem senki sem bánja. Főleg, hogy egy olyan könyvet hoztam, amit talán nem mindenki szeret főleg azért, mert igen gyakran kötelezőnek adják. Nekem mindenesetre tetszett.. William Shakespeare: Rómeo és Júlia...


Ez a példa a tipikus nyálas szerelemre. De néha ilyen is kell én úgy gondolom. A két család viszálya nem is lenne olyan érdekes. De a két fiatal pont ebben a 2 családban él és nem kell sokat agyalni azon, hogy tudjuk ez bizony tiltott szerelem.. Nekem már kezdett sok lenni a sopánkodás. És Rómeo is túlzásba viszi a szerelmet. Júliától viszont nem szabad sokat várni, hiszen még csak 14 éves. Pont ezért nem értem meg miért van elkésve a házassággal és a szüléssel. Rendben, ebben a korban ez teljesen elfogadottnak számított, de akkor is. Szabadon kellene döntenie, amit végül meg is tesz. A könyvben erőteljesen előjön az érdekházasság kérdése is. Páris a gazdag "ifjú", aki eszméletlen "szerelmes" Júliába.. Ugyan már.! Viszont Júlia Lőrinc barát közreműködésével egy remek tervet agyal ki, amivel megúszhatja az érdekházasságot. Altatót vesz be, ami által úgy tűnik meghalt. Persze semmi sem sülhet el jól. De ami számomra megdöbbentő volt, hogy Rómeo elég öldöklő típus. Száműzik és mikor megtudja, hogy szívszerelme "meghalt" azonnal rohan vissza Veronába. Nekem ez kifejezetten romantikus jelenet volt. De ami ezután jön..! Megöli Páris-t és mikor meglátja a kriptában Júliát azonnal végez magával. Csak egy percet kellett volna várnia és akkor a vége "happy end" lett volna. Ugyanis miután megissza a mérget Júlia felébred és lám: Rómeo holtan fekszik. A lány pedig hatalmas bánatában szíven szúrja magát. A sok halál következtében pedig a Montague és a Capulet család kibékül. Miért nem lehetett ezt hamarabb??? Akárhogy is nézzük ez a könyv félreértések sorozatából áll. De ettől függetlenül bemutatja az igaz szerelem lényegét. Tűzön-vízen keresztül. Életben és halálban egyaránt...Egyszer mindenkinek el kellene olvasni. Nem véletlenül kötelező..:)
Remélem tetszett és köszönöm a visszajelzéseket. Nagyon jól tudnak esni..:)
Hamarosan jövök..

xx, Kittina...

Megjegyzések

  1. szia!
    hogy őszinte legyek, nekem ez a könyv egyáltalán nem tetszett! nagyon nagyot csalódtam benne. volt erről a sztoriról egy illúzióm, hogy ez a nagy szerelem, stb. hát nem! mit is látunk itt (szerintem)? két meggondolatlan fiatal mindent semmibe véve kavarja itt a dolgokat... oké, nem mondom, hogy a szülők nem hibásak a dologban, Júlia apja például nekem kimondottan unszimpatikus figura, de akkor is. Rómeó karakterét nekem a Rózához fűződő viszonya (már ha ezt annak lehet nevezni) tette teljesen tönkre, Júlia pedig még gyerek. igen, lehet hogy abban a korban ez volt elfogadott, de ez akkor is abszurd!
    emellett egy csomó mindenkit halomra gyilkolnak, mielőtt rájönnek, hogy akármilyen mélyen gyökerezik is az az ellentét, lehet találni kompromisszumot...
    na mindegy, hát lehet hogy ez csak az én véleményem, de én teljesen kiábrándultam ebből a sztoriból :D

    VálaszTörlés
  2. Szia.!
    Igen, én sem számítottam ennyi gyilkolásra..És nem is tudom Róza-Rómeo páros nem is igazán létezett..És talán az volt a baj a Rómeo-Júlia párosban is..Egyből hű de nagy lett a szerelem..És hogy házasság???omg..Én mindezektől függetlenül szerettem és, mint kötelező nem volt rossz..:))
    Köszönöm a kommentet..:)

    VálaszTörlés
  3. pont ez az, hogy nem is létezett. csak Rómeó volt oda meg vissza a nőért, aztán hirtelen már Júliába volt szerelmes. oké :D
    jó hát persze, mint írtam is, ez csak az én véleményem :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon