Jerome David and The catcher in the rye...

Sziasztok.!
A mai terítékemen egy olyan könyv szerepel, aminek a kritikáját kérésre hozom, amit még egyszer nagyon köszönök. Ha bárkinek van bármi ötlete.. Csak nyugodtan..:)
Na szóval ma J.D Salinger: Zabhegyező-jét hoztam...


Az első kérdés, ami bennem először megfogalmazódott, hogy miért pont Zabhegyező? És amikor már azt hittem, hogy ez sosem fog kiderülni mégis fény derült a "titokra". Valószínű, hogy ha ezt a könyvet 3 évvel ezelőtt olvasom akkor nem tudom értékelni. Persze magamból indulok ki. Ehhez a könyvhöz nem elég egy kis olvasási vágy.Ennél sokkal több kell. Még soha nem olvastam semmit ennyire flegmán íródva. A mű olvasása közben jókat derültem a fogalmazási módon. Közben pedig felvet különféle társadalmi problémákat is. És mindezt a "saját" kamasz nyelvünkre fordítva. Megismerünk mind pozitív mind negatív embertípusokat különféle szituációkban úgy, hogy talán az olvasó eddig bele sem gondolt még mi a viselkedésük oka. Én személy szerint jó párszor elgondolkoztam a dolgokon és másként szemlélem a helyzeteket. Maga a téma számomra elvont, amit mindenki maga dönt el, hogy ez jó vagy sem. Viszont nagyon is valóságos, hogy valakit kirúgnak egy suliból és az is, hogy hamarabb megszökik. Tizenévesen ez teljesen elfogadható. A hozzáállása viszont már sokkal érettebb. Rendkívül szimpatikus volt az, ahogy Holden a testvéreihez áll és, hogy mennyire szereti őket. Gondtalannak tűnik, de neki is megvannak a saját problémái, mint mindenki másnak. Ez a könyv nem csak a kamaszoknak, hanem a felnőtteknek is ajánlható, akik megismerhetik az "érem másik oldalát". Beleláthatnak egy fiatal srác gondolataiba úgy, hogy közben ötleteket meríthetnek a való életben felmerülő akadályok kezeléséhez...
Hamarosan jön az új kritika is..
xx, Kittina...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon